-Becca szemszöge
-Hová megyünk? -kérdeztem.
-Csak gyere, és ne kérdezz. -mondta és megcsókolt.
Beszálltunk az autójába, persze kinyitottan nekem az ajtót. Elindultunk, de még mindig nem mondott semmit.
-Oké, nem bírom tovább. Válaszolnál?
-Imádom, hogy nem tudod megvárni, ezt. - megálltunk az autóval. Eddig nem is néztem merre vagyunk, vagy hová is megyünk. - Mit fogunk itt csinálni? -kérdeztem.
-Szerinted mit lehet csinálni egy vidámparkban? - mondta mosollyal arcán. -Nem játszani fogunk, annyit elárulok.
-Akkor mit? -kíváncsiskodtam tovább.
-Klippet forgatunk és benne leszel.
-Tényleg?- mondtam meglepetten, bár a hangomból nem ez hallatszott.
-Ez nem volt túl jó... se lelkes. - vágott szomorú pofit.
-Ne már. Tetszik az ötlet. Csak... én a ti klippetekben?
-A többiekkel együtt. - közben befelé sétáltunk, és most már látom a többieket is.
-Rendben. De mi lesz a dolgom?
-Szét kell ütnöd egy Pinata-t. Közben énekelni a srácok egyik zenéjét.- mondta a rendező.
-Oké -mosolyodtam el. -Az menni fog.
-Akkor kezdjük. Ja és a lányok ruhája a piros sátorban van. Vegyétek fel. Srácok, remélem ti már kész vagytok. - mondta a rendező.
-Igen. -kiáltották egyszerre a fiúk.
Gyorsan átöltöztünk és indulhattunk is. Forgattunk ls a részem következett. A rendező meg volt elégedve velünk.
Fogalmam sincs, hogy milyen klipp lesz ez. De mi jól éreztük magunkat. Mint kiderült, a fiúk azt szeretnék, ha mi is énekesek lennénk a lányokkal. Végül is mi is ezt akarjuk, csak eddig nem tettünk érte semmit. A srácok megtették helyettünk. Nagyon rendesek. Végül elmondták, hogy mi is folyik itt. Ezután szórakoztunk a többiekkel, majd elmentünk kajálni egy étterembe. Egész estig beszélgettünk, de sajnos a fiúknak menniük kell a reptérre. Lekísértük őket, aztán hazamentünk. Elmeséltem anyáéknak mindent, aztán egy kicsit beszélgettünk, de felmentem a szobámba és bedobtam a szunyát.
2014. május 25., vasárnap
2014. január 8., szerda
19. rész Meglepetés
-Becca szemszöge
Másnap reggel későn keltem fel, ráértem lustálkodni. Kendall
éppen hív.
-Szia Nyuszi!- köszönt vidáman.
-Szia Mackó! –köszönök vissza.
-Hogy vagy?
-Nagyszerűen, és nagyon tetszett a ruha. –válaszoltam.
-Ennek örülök. Akkor ma felvehetnéd 7 körül és csinálhatnál
egy képet nekem. -mondta.
-Még meggondolom. – válaszoltam és nevettem. Hallottam hogy
Kendall is nevet.
-Na jó most le kell tennem mert indul a busz. A srácok meg
már nem nyugszanak. Szia, nagyon szeretlek.
-Rendben. Én is nagyon szeretlek. Szia Mackó.
Nagyon örültem a reggeli beszélgetésnek, mégha nagyon rövid is volt. Szeretem az én Kendall macimat. Boldogan mentem le a nappaliba, ahol anya és hugicám már beszélgettek, apa meg éppen most érkezett haza az éjszakai műszakból.
-Eljössz velünk vásárolni? -kérdezte anya.
-Hova mentek?
-Egy két helyre. -válaszolt anya.
-Jólvan megyek csak felveszek valami kényelmeset.
Felmentem a szobámba és felvettem egy kényelmes rucit.
Elindultunk hát vásárolni. Elmentünk élelmiszert venni, ruhákat. Éppen jöttünk ki az egyik ruhaboltból, amikor valaki befogta a szemem.
-Oké hugi ez nem vicces. -mondtam, majd mikor le akartam venni a kezét éreztem, hogy ez nem a hugicám keze. Megfordultam és láttam az én egyetlen Kendall-emet. Mielőtt bármit mondhatna valamit is, szó szerint a nyakába ugrom és megcsókolom.
-Szia, örülök, hogy ennyire hiányoztam. - mondta Kendall mosolyogva.
-Szia. - válaszoltam egyszerűen.
-Gyere, van egy meglepetésem. - mondta Kendall.
-Még meglepetés? Az is elég, hogy itt vagy. - mondtam.
-Csak gyere. - mondta és már indultunk is.
-Oké hugi ez nem vicces. -mondtam, majd mikor le akartam venni a kezét éreztem, hogy ez nem a hugicám keze. Megfordultam és láttam az én egyetlen Kendall-emet. Mielőtt bármit mondhatna valamit is, szó szerint a nyakába ugrom és megcsókolom.
-Szia, örülök, hogy ennyire hiányoztam. - mondta Kendall mosolyogva.
-Szia. - válaszoltam egyszerűen.
-Gyere, van egy meglepetésem. - mondta Kendall.
-Még meglepetés? Az is elég, hogy itt vagy. - mondtam.
-Csak gyere. - mondta és már indultunk is.
2013. augusztus 21., szerda
18.rész Ajándék
Másnap reggel már indultak is a fiúk, én pedig arra ébredtem, hogy csörög a
telefonom.
Kendall írt egy búcsúüzit mielőtt elmennek.
„Jó reggelt Napsugár. Remélem jól aludtál. És remélem, hogy tetszeni fog az ajándékom. Szeretlek. Kendall.”
-Becca!!- kiabált Nicole, és futott be a szobámba.
-Miaz?? –kérdeztem.
-Ajándék Neked. –már az ágyamon is volt a kezében egy dobozzal. – Nyisd már ki.
Kinyitottam a dobozt és egy ruha volt benne egy kártyával.
„Szeretném, ha ez lenne rajtad, amikor
újra találkozunk. Szeretlek, és ne aggódj előbb találkozunk mint 2 hónap. Majd
hívlak. K”
-De szép ez a ruha. –mondta Nic.
-Igen, az. –mosolyodtam el.
-Gyere reggelizni. –mondta és indultunk is.
-Jó reggelt. –köszöntünk egyszerre a többiekkel.
-Bejössz ma segíteni egy kicsit?- kérdezte Anya.
-Igen.- ültem le a pulthoz.
Megreggeliztünk aztán indultunk is Anya irodájába. Bent segítenem kellett néhány papírt elrendezni, mivel a titkárnője szabadságon van. Délután 4-kor mentünk haza, és még a kocsiban ültünk amikor Kendizzlee hívott.
-Szia Édes. – köszönt vidáman.
-Szia. –köszöntem egy kicsit fáradtan.
-Valami baj van? –kérdezte.
-Nem, csak fáradt vagyok. Segítettem Anyának az irodában.
-Értem.
Még beszélgettünk jó sokáig, kb egy órát. Elmesélte, hogy milyen volt a napja, mit csináltak a srácokkal meg hasonlók. De sajnos neki mennie kellett, mert kezdődik a show. Lementem a konyhába és csináltam valami kaját és felmentem a szobámba és bekapcsoltam a gépem. Netezgettem, aztán amikor már elfáradtam elmentem zuhanyozni és lefeküdtem aludni.
Kendall írt egy búcsúüzit mielőtt elmennek.
„Jó reggelt Napsugár. Remélem jól aludtál. És remélem, hogy tetszeni fog az ajándékom. Szeretlek. Kendall.”
-Becca!!- kiabált Nicole, és futott be a szobámba.
-Miaz?? –kérdeztem.
-Ajándék Neked. –már az ágyamon is volt a kezében egy dobozzal. – Nyisd már ki.
Kinyitottam a dobozt és egy ruha volt benne egy kártyával.
-De szép ez a ruha. –mondta Nic.
-Igen, az. –mosolyodtam el.
-Gyere reggelizni. –mondta és indultunk is.
-Jó reggelt. –köszöntünk egyszerre a többiekkel.
-Bejössz ma segíteni egy kicsit?- kérdezte Anya.
-Igen.- ültem le a pulthoz.
Megreggeliztünk aztán indultunk is Anya irodájába. Bent segítenem kellett néhány papírt elrendezni, mivel a titkárnője szabadságon van. Délután 4-kor mentünk haza, és még a kocsiban ültünk amikor Kendizzlee hívott.
-Szia Édes. – köszönt vidáman.
-Szia. –köszöntem egy kicsit fáradtan.
-Valami baj van? –kérdezte.
-Nem, csak fáradt vagyok. Segítettem Anyának az irodában. -Értem.
Még beszélgettünk jó sokáig, kb egy órát. Elmesélte, hogy milyen volt a napja, mit csináltak a srácokkal meg hasonlók. De sajnos neki mennie kellett, mert kezdődik a show. Lementem a konyhába és csináltam valami kaját és felmentem a szobámba és bekapcsoltam a gépem. Netezgettem, aztán amikor már elfáradtam elmentem zuhanyozni és lefeküdtem aludni.
2013. augusztus 12., hétfő
17.rész Koncert
-Becca szemszöge-
Ma van az utolsó közös napunk. Nem láthatom az én Kendall-emet 2 hónapig. Hát, az utolsó napon jól kell kinéznem. Gondolataimat Nicole zavarta meg.
-Héj, neked nem kéne készülni? Gyere keressünk egy dögös rucit.-mondta, majd a gardróbom felé húzott.
Fél óra keresgetés után meg is találtuk a megfelelőt.
-Ez jó lesz!- mondta Nic.
-De ez nem valami koncertre való ruha.
-Igen, de le kell nyűgöznöd. Tudod, oké, hogy nemtudom mióta jártok, de turnéra meg és nagyon sok más lánynak is tetszik..
-Oké, de attól még nem fogok ilyen ruhát felvenni.
-Oké, akkor nézzünk mást.
És meg is találtuk. Egy kis gyors smink, és már indulnom is kellett, hogy odaérjek.
A koncert előtt 1,5 órával jártunk. Amikor a stadionhoz értem, felhívtam Kendall-t.
-Szia, itt vagy? -.kérdezte.
-Igen itt vagyok. Kijössz elém?
-Persze, már úton vagyok.
-Oké. Én meg már látlak is.
Letettem a telefont és kiszálltam a kocsiból.
-Örülök, hogy itt vagy. -mondta és megcsókolt.
-Én is örülök.
-Most még próbálunk, úgyhogy siessünk vissza. De fél óra múlva a tied vagyok.- mondta és elindultunk befelé.
-Aztán meg elhagysz 2 hónapra.
-Sajnálom. De majd sokat beszélünk telefonon, meg chat-en.
-Oké.
A fiúk még fél órát próbáltak, aztán megkapták azt az egy órát, de persze fel kellett öltözniük előbb. 10 perc kellett hozzá amíg felvették a koncertes ruhájukat és én addig a producerrel beszélgettem.
-Nagyon kivirult mostanában Kendall.
-Tényleg.-kérdeztem meglepetten.
-Igen. Valószínű, hogy te vagy az oka.
-Ennek örülök.
-Igen én is.De nem is tartalak fel. Élvezd ki vele az utolsó pár órát.
-Miért mondja úgy mindenki, mintha 1 óra múlva meghalna?
-Nem úgy gondoltam.
-Tudom.
-Itt is vagy. - mondta Kendall amikor a hátam mögött állt. Nem is tudom, hogy mióta állhat itt.
-Igen itt, és te is.
-Gyere mutatok valamit.-megfogta a kezem és elindultunk. -Amúgy tetszik a sapid.
-Köszi, nekem is tetszik a.. Igazából az egész szerelésed nagyon jó. Főleg rajtad.
Elmentünk nem messzire egy olyan helyre, ahol látszott a naplemente. Szép volt.
-Szeretnék egy képet csinálni rólad.- mondta, és mosolygott.- Csak, hogy dicsekedhessek.
-De nem vagyok nagyon fotogén, előre szólok.
-Meglesz az.
Aztán elővette a telefonját és csinált is egy képet.
-Még hogy nem vagy fotogén? Nagyon szép vagy.
-Köszönöm. - mosolyogtam rá.- De most én jövök.
Én is csináltam egy képet róla, és nagyon jól sikerült.
-Most már én is dicsekedhetek.- mondtam, és megpusziltam az arcát.
-Tudom, lehet, hogy korai, de azt hiszem, hogy izé.. öhm.. -nyökögött. Fogalmam sem volt, hogy mit akar.
-Azt hiszem szeretlek. - majd egy szokásos Kendall-mosolyt villantott, aminek nehéz ellenállni. Tudtam, hogy én is így érzek.
-Én is szeretlek Kendall. -mosolyogtam majd meg is csókoltam.
Lassan elindultunk visszafelé a stadionba, és már láthattuk, hogy gyülekeznek a rajongók. Nagyon fog hiányozni ez a pasi.
A koncert egyszerűen csodálatos volt. Olyan ügyesek a fiúk. Sorban énekelték a zenéket és az egész stadion velük együtt énekelt. A koncert után sajnos sorba kellett állnom, hogy találkozhassak vele még utoljára, de nem bántam, mert miután már az egésznek vége volt a srácokkal megvacsoráztunk. Pizzát rendeltünk és Kendall, Logan, Carlos, James, Emma és Emily, na meg persze én.
Ma van az utolsó közös napunk. Nem láthatom az én Kendall-emet 2 hónapig. Hát, az utolsó napon jól kell kinéznem. Gondolataimat Nicole zavarta meg.
Fél óra keresgetés után meg is találtuk a megfelelőt.
-Ez jó lesz!- mondta Nic.
-De ez nem valami koncertre való ruha.
-Igen, de le kell nyűgöznöd. Tudod, oké, hogy nemtudom mióta jártok, de turnéra meg és nagyon sok más lánynak is tetszik..
-Oké, de attól még nem fogok ilyen ruhát felvenni.
-Oké, akkor nézzünk mást.
És meg is találtuk. Egy kis gyors smink, és már indulnom is kellett, hogy odaérjek.
A koncert előtt 1,5 órával jártunk. Amikor a stadionhoz értem, felhívtam Kendall-t.
-Szia, itt vagy? -.kérdezte.
-Igen itt vagyok. Kijössz elém?
-Persze, már úton vagyok.
-Oké. Én meg már látlak is.
Letettem a telefont és kiszálltam a kocsiból.
-Örülök, hogy itt vagy. -mondta és megcsókolt.
-Én is örülök.
-Most még próbálunk, úgyhogy siessünk vissza. De fél óra múlva a tied vagyok.- mondta és elindultunk befelé.
-Aztán meg elhagysz 2 hónapra.
-Sajnálom. De majd sokat beszélünk telefonon, meg chat-en.
-Oké.
A fiúk még fél órát próbáltak, aztán megkapták azt az egy órát, de persze fel kellett öltözniük előbb. 10 perc kellett hozzá amíg felvették a koncertes ruhájukat és én addig a producerrel beszélgettem.
-Nagyon kivirult mostanában Kendall.
-Tényleg.-kérdeztem meglepetten.
-Igen. Valószínű, hogy te vagy az oka.
-Ennek örülök.
-Igen én is.De nem is tartalak fel. Élvezd ki vele az utolsó pár órát.
-Miért mondja úgy mindenki, mintha 1 óra múlva meghalna?
-Nem úgy gondoltam.
-Tudom.
-Itt is vagy. - mondta Kendall amikor a hátam mögött állt. Nem is tudom, hogy mióta állhat itt.
-Igen itt, és te is.
-Gyere mutatok valamit.-megfogta a kezem és elindultunk. -Amúgy tetszik a sapid.
-Köszi, nekem is tetszik a.. Igazából az egész szerelésed nagyon jó. Főleg rajtad.
Elmentünk nem messzire egy olyan helyre, ahol látszott a naplemente. Szép volt.
-Szeretnék egy képet csinálni rólad.- mondta, és mosolygott.- Csak, hogy dicsekedhessek.
-De nem vagyok nagyon fotogén, előre szólok.
-Meglesz az.
Aztán elővette a telefonját és csinált is egy képet.
-Még hogy nem vagy fotogén? Nagyon szép vagy.
-Köszönöm. - mosolyogtam rá.- De most én jövök.
Én is csináltam egy képet róla, és nagyon jól sikerült.
-Most már én is dicsekedhetek.- mondtam, és megpusziltam az arcát.
-Tudom, lehet, hogy korai, de azt hiszem, hogy izé.. öhm.. -nyökögött. Fogalmam sem volt, hogy mit akar.
-Azt hiszem szeretlek. - majd egy szokásos Kendall-mosolyt villantott, aminek nehéz ellenállni. Tudtam, hogy én is így érzek.
-Én is szeretlek Kendall. -mosolyogtam majd meg is csókoltam.
Lassan elindultunk visszafelé a stadionba, és már láthattuk, hogy gyülekeznek a rajongók. Nagyon fog hiányozni ez a pasi.
A koncert egyszerűen csodálatos volt. Olyan ügyesek a fiúk. Sorban énekelték a zenéket és az egész stadion velük együtt énekelt. A koncert után sajnos sorba kellett állnom, hogy találkozhassak vele még utoljára, de nem bántam, mert miután már az egésznek vége volt a srácokkal megvacsoráztunk. Pizzát rendeltünk és Kendall, Logan, Carlos, James, Emma és Emily, na meg persze én.
2013. augusztus 3., szombat
16.rész Tényleg utolsó nap a koncertig
-Becca szemszöge-
Reggel arra ébredtem, hogy rezgett a telefonom. Kendall volt az.
Jó reggelt Napsugár! Remélem ma jössz a koncertre. Hívj fel, ha megkaptad az ajándékom. Kendizzle
Felöltöztem és lementem a konyhába. Anya lent volt és éppen indulni akart, de meglátott.
-Na mesélj.. Milyen volt az utolsó napotok?
-Anya, ezt úgy mondtad, mintha meghalt volna.
-Bocsi, nem úgy gondoltam. Tudod, hogy gondoltam.
-Nem kell indulnod dolgozni?
-De, de mesélj!
-Oké, nagyon aranyos volt. - és elmeséltem a történetet.
-De aranyos. - mondta, és épp csengettek. -Megyen, úgyis indulnom kell dolgozni. Etesd majd meg a többieket jó?
-Miért hol van..? - kérdeztem volna, de anya közbevágott.
-Szabadságot adtam neki. A családjával van egy kicsit.
-Értem.
-Indulok. - közben már vagy 3-szor csengettek.
Anya kinyitotta az ajtót és egy futár volt az.
-Bec. Neked jött. - futottam is az ajtóhoz és átvettem. Aláírtam a papírt és bementem.
Leraktam a kanapéra és kinyitottam. Virágok voltak benne és egy VIP jegy a mai koncertre. És egy kis üdvözlő kártya: A tegnapi napért, amit nagyon élveztem. Remélem felhívsz. MOST! :D
Azonnal felmentem a telefonomért és hívtam is.
-Szia Kendizzle. Én is élveztem a tegnapi napot.
-Ennek örülök. És hogy tetszik az ajándékom?
-Nagyon tetszik. Gyönyörű. Köszönöm.
-Szívesen. Találkozunk ma?
-Persze. Remélem, hogy észreveszel a nagy tömegben.
-Ha hozol nagy táblát "I szív Kendall"-es táblát, akkor talán észre veszlek.
-Köszi, ez nagyon aranyos volt. Talán...
-Gyere előbb és akkor tuti találkozunk.
-Oké, mikor menjek?
-Koncert előtt 1-1,5 órával, csak hívj fel ha itt vagy.
-Oké!
-Most mennem kell. De majd hívj és kimegyek érted.
-Rendben van. Szia.
-Szia.
Lejött az emeletről Apa és Nate. Leültek a pulthoz és várták a reggelit.
-Ja igen. Anya szabadnapot adott Vivian-nak.
-Akkor, mi legyen? Csinálsz kaját? -kérdezte Nate.
-Nathan. Mondhatnád normálisabban is a húgodnak.
-Rebecca Kathrine Blye. Kérlek csinálnál valami reggelit?-majd erőltetetten mosolygott.
-Persze Nathan Demegverlek Blye.
-Nincs is második nevem.
-Tudom, de ez így jól hangzott.
-Nem is tudnál megverni...
-Fogadunk?
-Elég. - vágott közbe Apa. - reggelizhetnénk?
-Igen. -válaszoltuk egyszerre.
Mire elkészítettem a reggelit addigra Nicole is lejött, bár még álmosnak látszott. Megreggeliztünk és még beszélgettünk.
-Mi lenne, ha tartanánk egy Apa-gyerekek napot?
-Nekem nem jó Apa. -kezdte Nate. -Már mondtam anyának, hogy bemegyek segíteni.
-Ohh.. Akkor egy Apa-Csajos napot?
-Öhm...- nyökögött Nic. - Nekem más programom van.
-Akkor ketten maradtunk Bec.
-Jó, benne vagyok. Mit fogunk csinálni? -kérdeztem.
-Elmehetnénk moziba. Megy a Nagyfiúk 2. Az 1-et is együtt néztük.
-Oké, úgy is meg akartam nézni.
El is mentünk Apával, megvettük a jegyeket és még popcorn-t meg üditőt. Megnéztünk a filmet, és a film után még beszélgettünk és beültünk egy kávéra. Nem éreztem magam még ilyen jól apával sohasem. És ezt a napot nem fogom elfelejteni.
Reggel arra ébredtem, hogy rezgett a telefonom. Kendall volt az.
Jó reggelt Napsugár! Remélem ma jössz a koncertre. Hívj fel, ha megkaptad az ajándékom. Kendizzle
Felöltöztem és lementem a konyhába. Anya lent volt és éppen indulni akart, de meglátott.
-Na mesélj.. Milyen volt az utolsó napotok?
-Anya, ezt úgy mondtad, mintha meghalt volna.
-Bocsi, nem úgy gondoltam. Tudod, hogy gondoltam.
-Nem kell indulnod dolgozni?
-De, de mesélj!
-Oké, nagyon aranyos volt. - és elmeséltem a történetet.
-De aranyos. - mondta, és épp csengettek. -Megyen, úgyis indulnom kell dolgozni. Etesd majd meg a többieket jó?
-Miért hol van..? - kérdeztem volna, de anya közbevágott.
-Szabadságot adtam neki. A családjával van egy kicsit.
-Értem.
-Indulok. - közben már vagy 3-szor csengettek.
Anya kinyitotta az ajtót és egy futár volt az.
-Bec. Neked jött. - futottam is az ajtóhoz és átvettem. Aláírtam a papírt és bementem.
Leraktam a kanapéra és kinyitottam. Virágok voltak benne és egy VIP jegy a mai koncertre. És egy kis üdvözlő kártya: A tegnapi napért, amit nagyon élveztem. Remélem felhívsz. MOST! :D
Azonnal felmentem a telefonomért és hívtam is.
-Szia Kendizzle. Én is élveztem a tegnapi napot.
-Ennek örülök. És hogy tetszik az ajándékom?
-Nagyon tetszik. Gyönyörű. Köszönöm.
-Szívesen. Találkozunk ma?
-Persze. Remélem, hogy észreveszel a nagy tömegben.
-Ha hozol nagy táblát "I szív Kendall"-es táblát, akkor talán észre veszlek.
-Köszi, ez nagyon aranyos volt. Talán...
-Gyere előbb és akkor tuti találkozunk.
-Oké, mikor menjek?
-Koncert előtt 1-1,5 órával, csak hívj fel ha itt vagy.
-Oké!
-Most mennem kell. De majd hívj és kimegyek érted.
-Rendben van. Szia.
-Szia.
Lejött az emeletről Apa és Nate. Leültek a pulthoz és várták a reggelit.
-Ja igen. Anya szabadnapot adott Vivian-nak.
-Akkor, mi legyen? Csinálsz kaját? -kérdezte Nate.
-Nathan. Mondhatnád normálisabban is a húgodnak.
-Rebecca Kathrine Blye. Kérlek csinálnál valami reggelit?-majd erőltetetten mosolygott.
-Persze Nathan Demegverlek Blye.
-Nincs is második nevem.
-Tudom, de ez így jól hangzott.
-Nem is tudnál megverni...
-Fogadunk?
-Elég. - vágott közbe Apa. - reggelizhetnénk?
-Igen. -válaszoltuk egyszerre.
Mire elkészítettem a reggelit addigra Nicole is lejött, bár még álmosnak látszott. Megreggeliztünk és még beszélgettünk.
-Mi lenne, ha tartanánk egy Apa-gyerekek napot?
-Nekem nem jó Apa. -kezdte Nate. -Már mondtam anyának, hogy bemegyek segíteni.
-Ohh.. Akkor egy Apa-Csajos napot?
-Öhm...- nyökögött Nic. - Nekem más programom van.
-Akkor ketten maradtunk Bec.
-Jó, benne vagyok. Mit fogunk csinálni? -kérdeztem.
-Elmehetnénk moziba. Megy a Nagyfiúk 2. Az 1-et is együtt néztük.
-Oké, úgy is meg akartam nézni.
El is mentünk Apával, megvettük a jegyeket és még popcorn-t meg üditőt. Megnéztünk a filmet, és a film után még beszélgettünk és beültünk egy kávéra. Nem éreztem magam még ilyen jól apával sohasem. És ezt a napot nem fogom elfelejteni.
2013. augusztus 2., péntek
15.rész Másnap
-Becca szemszöge-
Másnap reggel kíváncsian mentem lefelé.
-Meséljetek, mi volt a "fizess vesztes"? - mutattam is.
-Fogadtunk. Apád Cameron-ra tett, Nate meg Logan-re.- magyarázta anya.
-Értem.
-Na de mesélj! -mondta apa.
-Nem kell dolgoznod? -kérdeztem.
-Szabadnapos vagyok. Mesélj.
-Oké.- mondtam nevetve. - Nem tudtam választani... -és elmeséltem.
-De cuki. -mondta anya. - Áthívhatnád vacsira.
-Oké, majd kb. 1,5 hónap múlva. Turnéra mennek.
-Értem. -mondta csalódottan anya. - Majd legközelebb.
-Majd mondom neki, de most indulok, mert együtt töltjük a napunkat, mielőtt itt hagyna.
Elindultam, és nem sokkal később oda is értem Kendall-hez.
-Szia. - mondta majd megpuszilt.
-Szia. -köszöntem a puszi után.
-Van egy meglepim. - mondta.
-Mi az? -kérdeztem kíváncsian.
-Elmegyünk sétálni. Aztán ebédelünk. Aztán csinálunk valami romantikusat.
-Oké :)
-Akkor induljunk.
-Jó. - és még meg is csókolt.
Elindultunk sétálni. Nagyon sokat mászkáltunk.
-Nem vagy még éhes? -kérdezte.
-De nagyon.
-Akkor induljunk is. De még ahhoz sétálnunk kell egy icipicit. - és mutatta is.
-Oké.- mosolyodtam el.
-Remélem tetszeni fog. Az mögött a domb mögött van. -mutatott egy helyre.
-Na végre. Már éhen halok. -mosolygott és ragályos, mert én is mosolyogtam.
Odaértünk és még a szavam is elállt.
-Úr isten egy gyönyörű Kendall. -még a kezemet is a szám elé tettem úgy meglepett. Tényleg nagyon szép volt.
-Reméltem, hogy ezt mondod. -könnyebbült meg.
Megebédeltünk és még sokat beszélgettünk a pléden ülve. Késő délután volt már.
-Akkor most jöhet a romantikus rész. -mondta, majd mielőtt megszólalhattam volna, megfogta mutatóujjával a szám.
-Psszt! - és megcsókolt.
Erre csak mosolyogni tudtam. Azt hiszem nagyon könnyem meg fogom szeretni ezt a pasit. Olyan aranyos.
-Ennyi volt a romantikus rész? - kérdeztem, de persze mosolyogva.
-Nem, még csak most kezdődik. - Elővette a gitárját, és el kezdett játszani. A Cover Girl-t játszotta. Most úgy érzem, hogy nagyon könnyű lesz megszeretni. Végigmosolyogtam az egészet, és a végén már csak gitározott, nem énekelt, mert ő is nagyon nevetett azon, hogy mosolygok. Ekkor megcsókoltam és vége a gitárnak is.
-Ha tudnék gitározni, most én is énekelnék neked. Bár ahhoz tudnom kéne énekelni is.
-Gyere, megmutatom, hogy kell játszani. Felültem és mögém ült, majd a kezembe adta a gitárt. A kezemet a helyére tette és megmutatta, hogy kell ezt csinálni. Már este volt amikor végeztünk, persze nem tanultam meg gitározni, mert elvonták a figyelmemet azzal, hogy Kendall a nyakamat puszilgatta.
-Lassan indulni kéne. Holnap ugyanis itt hagysz.
-De megígérem, hogy visszajövök. És igazából, holnap még itt leszek. Első estén LA-ben lépünk fel.
-Ezt eddig nem mondtad. - mondtam.
-Meglepetés!?! - mosolygott és ettől a mosolytól elolvadok, így nem is tudtam rá haragudni.
Másnap reggel kíváncsian mentem lefelé.
-Meséljetek, mi volt a "fizess vesztes"? - mutattam is.
-Fogadtunk. Apád Cameron-ra tett, Nate meg Logan-re.- magyarázta anya.
-Értem.
-Na de mesélj! -mondta apa.
-Nem kell dolgoznod? -kérdeztem.
-Szabadnapos vagyok. Mesélj.
-Oké.- mondtam nevetve. - Nem tudtam választani... -és elmeséltem.
-De cuki. -mondta anya. - Áthívhatnád vacsira.
-Oké, majd kb. 1,5 hónap múlva. Turnéra mennek.
-Értem. -mondta csalódottan anya. - Majd legközelebb.
-Majd mondom neki, de most indulok, mert együtt töltjük a napunkat, mielőtt itt hagyna.
Elindultam, és nem sokkal később oda is értem Kendall-hez.
-Szia. - mondta majd megpuszilt.
-Szia. -köszöntem a puszi után.
-Van egy meglepim. - mondta.
-Mi az? -kérdeztem kíváncsian.
-Elmegyünk sétálni. Aztán ebédelünk. Aztán csinálunk valami romantikusat.
-Oké :)
-Akkor induljunk.
-Jó. - és még meg is csókolt.
Elindultunk sétálni. Nagyon sokat mászkáltunk.
-Nem vagy még éhes? -kérdezte.
-De nagyon.
-Akkor induljunk is. De még ahhoz sétálnunk kell egy icipicit. - és mutatta is.
-Oké.- mosolyodtam el.
-Remélem tetszeni fog. Az mögött a domb mögött van. -mutatott egy helyre.
-Na végre. Már éhen halok. -mosolygott és ragályos, mert én is mosolyogtam.
Odaértünk és még a szavam is elállt.
-Úr isten egy gyönyörű Kendall. -még a kezemet is a szám elé tettem úgy meglepett. Tényleg nagyon szép volt.
-Reméltem, hogy ezt mondod. -könnyebbült meg.
Megebédeltünk és még sokat beszélgettünk a pléden ülve. Késő délután volt már.
-Akkor most jöhet a romantikus rész. -mondta, majd mielőtt megszólalhattam volna, megfogta mutatóujjával a szám.
-Psszt! - és megcsókolt.
Erre csak mosolyogni tudtam. Azt hiszem nagyon könnyem meg fogom szeretni ezt a pasit. Olyan aranyos.
-Ennyi volt a romantikus rész? - kérdeztem, de persze mosolyogva.
-Nem, még csak most kezdődik. - Elővette a gitárját, és el kezdett játszani. A Cover Girl-t játszotta. Most úgy érzem, hogy nagyon könnyű lesz megszeretni. Végigmosolyogtam az egészet, és a végén már csak gitározott, nem énekelt, mert ő is nagyon nevetett azon, hogy mosolygok. Ekkor megcsókoltam és vége a gitárnak is.
-Ha tudnék gitározni, most én is énekelnék neked. Bár ahhoz tudnom kéne énekelni is.
-Gyere, megmutatom, hogy kell játszani. Felültem és mögém ült, majd a kezembe adta a gitárt. A kezemet a helyére tette és megmutatta, hogy kell ezt csinálni. Már este volt amikor végeztünk, persze nem tanultam meg gitározni, mert elvonták a figyelmemet azzal, hogy Kendall a nyakamat puszilgatta.
-Lassan indulni kéne. Holnap ugyanis itt hagysz.
-De megígérem, hogy visszajövök. És igazából, holnap még itt leszek. Első estén LA-ben lépünk fel.
-Ezt eddig nem mondtad. - mondtam.
-Meglepetés!?! - mosolygott és ettől a mosolytól elolvadok, így nem is tudtam rá haragudni.
2013. július 30., kedd
14.rész "Kiválasztás"
-Becca szemszöge-
-Nos, akit választok....- mondtam komolyan, de elnevettem magam. - Ne már srácok, ez így nem megy.
-Próbálkozz meg vele. - mondta Logan.
-De hiába próbálom, nem tudok dönteni, félek a másik kettő reakciójától.
-Azt hittem, hogy ezt már megbeszéltük. -vágta rá Kendall.
-Nem tudom.
-Akkor csináljuk így. - mondta Cameron, miközben egy papírra felírta mindhárom esélyes nevét, széttépte, de vigyázott rá, hogy ugyanakkorák legyenek, és összehajtogatta. - Húzz egyet.
-Mivan? Nem fogom így eldönteni.
-Oké, kihúzol egyet és ha nem tetszik, akkor visszateszed és húzol másikat. -vetette fel Logan.
-Na jó legyen. -nyugodtam bele.
Logan sapijában van az összes cetli, és nyújtotta felém, de mielőtt húzhattam volna visszarántotta. -Ácsi, csak kétszer rakhatod vissza. - mondta, majd megint felém nyújtotta. Igazából Cameront nem akartam kihúzni, mert ahhoz túl jó barátok vagyunk.
Kihúztam az első cetlit, és kibontottam. Cameron neve volt ott. Elgondolkodtam, de tudtam, hogy úgy is visszateszem. Így is lett. Aztán kihúztam a második cetlimet. A név ami rajta volt szerencsére nem Cameron volt. Hanem Kendall. Elgondolkoztam, hogy mi legyen, de ha megint visszateszem és Cam jön ki a harmadik húzásra, akkor nem választhatok mást. 10 perce tartom a kezemben és nem tudom, hogy mi legyen.
-Mi lesz már? -nyugtalankodott Cam.
-Nem te vagy, sajnálom. Nem tudnék rád úgy tekinteni Cam. Veled nőttem fel, olyan vagy mint a bátyám.
-Értem és igazából reméltem is. - válaszolt. - Most megyek. Randim van. - felém kacsintott és kiment.
-Akkor, megvan a választottad? -kérdezte sürgetőn Logan.
-Azt hiszem igen. Az egyikőtök többet jelent nekem mint a másik. És az ő neve van most a kezemben. De remélem, hogy a másik sem haragszik meg rám, de erről alapvetően ő is tehet.
-Tuti, hogy nem én vagyok. -mondta Logan.
-Miért?- kérdeztem.
-Mert én elvittem a legjobb barátnődet randira. És ezzel némileg romlott az esélyem, de nem bánom, ha barátok maradunk.
-Akkor most megkönnyebültem. -válaszoltam és Kendall felé mutattam a cetlit.
Ő örömében felkapott és megpörgetett. Aztán megcsókoltam. Örültem, hogy Logan elmondta, nem bánja ha barátok maradunk.
-Oké én léptem. - mondta Logan és elment.
-Tuti, hogy nem haragszol?
-Nyugi, nagy nőcsábász vagyok, majd találok valakit. - mondta és kacsintott, majd elment.
-Szzóval....- kezdte Kendall.
-Szóval mostantól barát és barátnő vagyunk.- mondtam.
-Igen és randizhatunk is bő 1,5 hónap múlva, ugyanis turnézni megyünk.
-Igen tudom. Jól kezdődik ez a kapcsolat mi? -nevetem el magam.
-Hát igen. Sajnálom, de muszáj mennem. Nélkülem nem lenne igazi. - mondta. Már estefelé volt és gondoltam ideje hazamenni.
-Most mennem kell. De holnap, még mielőtt elmész jó lenne találkozni.
-Persze mindenképp.
-Akkor szia. -hajoltam hozzá és mielőtt megcsókoltam volna, még elköszönt.
-Szia. -és már meg is csókolt. Elindultam haza és otthon Anya, Apa és Nate pont a nappaliban voltak. Sajnos semmiféleképpen nem lehet meglógni.
-Na mi volt? -kérdezte érdeklődve Nate.
-Majd elmesélem holnap. Most megyek zuhanyozni és aludni. - válaszoltam majd felfelé mentem a lépcsőn.
-Csak a nevet mond. - mondta anya.
-Kendall. -válaszoltam sietve. Még hallottam amint Anya mondta valakinek, hogy fizess vesztes.Gondoltam, majd megkérdezem holnap. És úgy is lett, felmentem lezuhanyoztam és lefeküdtem aludni.
-Nos, akit választok....- mondtam komolyan, de elnevettem magam. - Ne már srácok, ez így nem megy.
-Próbálkozz meg vele. - mondta Logan.
-De hiába próbálom, nem tudok dönteni, félek a másik kettő reakciójától.
-Azt hittem, hogy ezt már megbeszéltük. -vágta rá Kendall.
-Nem tudom.
-Akkor csináljuk így. - mondta Cameron, miközben egy papírra felírta mindhárom esélyes nevét, széttépte, de vigyázott rá, hogy ugyanakkorák legyenek, és összehajtogatta. - Húzz egyet.
-Mivan? Nem fogom így eldönteni.
-Oké, kihúzol egyet és ha nem tetszik, akkor visszateszed és húzol másikat. -vetette fel Logan.
-Na jó legyen. -nyugodtam bele.
Logan sapijában van az összes cetli, és nyújtotta felém, de mielőtt húzhattam volna visszarántotta. -Ácsi, csak kétszer rakhatod vissza. - mondta, majd megint felém nyújtotta. Igazából Cameront nem akartam kihúzni, mert ahhoz túl jó barátok vagyunk.
Kihúztam az első cetlit, és kibontottam. Cameron neve volt ott. Elgondolkodtam, de tudtam, hogy úgy is visszateszem. Így is lett. Aztán kihúztam a második cetlimet. A név ami rajta volt szerencsére nem Cameron volt. Hanem Kendall. Elgondolkoztam, hogy mi legyen, de ha megint visszateszem és Cam jön ki a harmadik húzásra, akkor nem választhatok mást. 10 perce tartom a kezemben és nem tudom, hogy mi legyen.
-Mi lesz már? -nyugtalankodott Cam.
-Nem te vagy, sajnálom. Nem tudnék rád úgy tekinteni Cam. Veled nőttem fel, olyan vagy mint a bátyám.
-Értem és igazából reméltem is. - válaszolt. - Most megyek. Randim van. - felém kacsintott és kiment.
-Akkor, megvan a választottad? -kérdezte sürgetőn Logan.
-Azt hiszem igen. Az egyikőtök többet jelent nekem mint a másik. És az ő neve van most a kezemben. De remélem, hogy a másik sem haragszik meg rám, de erről alapvetően ő is tehet.
-Tuti, hogy nem én vagyok. -mondta Logan.
-Miért?- kérdeztem.
-Mert én elvittem a legjobb barátnődet randira. És ezzel némileg romlott az esélyem, de nem bánom, ha barátok maradunk.
-Akkor most megkönnyebültem. -válaszoltam és Kendall felé mutattam a cetlit.
Ő örömében felkapott és megpörgetett. Aztán megcsókoltam. Örültem, hogy Logan elmondta, nem bánja ha barátok maradunk.
-Oké én léptem. - mondta Logan és elment.
-Tuti, hogy nem haragszol?
-Nyugi, nagy nőcsábász vagyok, majd találok valakit. - mondta és kacsintott, majd elment.
-Szzóval....- kezdte Kendall.
-Szóval mostantól barát és barátnő vagyunk.- mondtam.
-Igen és randizhatunk is bő 1,5 hónap múlva, ugyanis turnézni megyünk.
-Igen tudom. Jól kezdődik ez a kapcsolat mi? -nevetem el magam.
-Hát igen. Sajnálom, de muszáj mennem. Nélkülem nem lenne igazi. - mondta. Már estefelé volt és gondoltam ideje hazamenni.
-Most mennem kell. De holnap, még mielőtt elmész jó lenne találkozni.
-Persze mindenképp.
-Akkor szia. -hajoltam hozzá és mielőtt megcsókoltam volna, még elköszönt.
-Szia. -és már meg is csókolt. Elindultam haza és otthon Anya, Apa és Nate pont a nappaliban voltak. Sajnos semmiféleképpen nem lehet meglógni.
-Na mi volt? -kérdezte érdeklődve Nate.
-Majd elmesélem holnap. Most megyek zuhanyozni és aludni. - válaszoltam majd felfelé mentem a lépcsőn.
-Csak a nevet mond. - mondta anya.
-Kendall. -válaszoltam sietve. Még hallottam amint Anya mondta valakinek, hogy fizess vesztes.Gondoltam, majd megkérdezem holnap. És úgy is lett, felmentem lezuhanyoztam és lefeküdtem aludni.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)



